|
Erről az IP címről csatlakozol az oldalhoz: 38.103.63.60
|
Kezdőlap  Hírek - Érdekességek Nagy a tétje a földkérdésnek
|
Nagy a tétje a földkérdésnek |
|
|
|
|
Written by Robert Milus
|
|
csütörtök, 14 június 2007 |
 Mi lesz veled, termõföld? - akár az egész földkonferencia mottója is lehetett volna Németh Tamás elõadásának címe, aki az MTA Talajtani Kutatóintézetének képviseletében, a tudomány nevében beszélt az átpolitizáltság fogságában vergõdõ fölkérdésrõl.
Kifejtette, hogy a nem is oly távoli jövõben a Föld ugrásszerûen növekvõ népességének élelmiszer-ellátásához a világ mûvelhetõ területeinek háromszorosára lenne szükség. Hazánk szerencsés helyzetben van: talajainak zöme a földkerekség legjobb minõségû három százalékába tartozik. Magyarország nemzeti kincseinek egyharmada a termõföldben - pénz feletti természeti értékben - testesül meg. Az ország szellemi ereje ezt nem hagyhatja figyelmen kívül - emlékeztetett a vele járó felelõsségre Németh Tamás. Nem biztos, hogy a nagyobb települések határaiban burjánzó bevásárlóközpontok a kiváló csernozjom talajon tenyésznek legjobban. Az utóbbi évtizedekben lényegesen csökkent a szántók aránya, s nõtt a mûvelésbõl kivett terület - fûzte hozzá.A Mezõgazdasági Múzeumban tartott tanácskozást az FVM és a Magyar Agrárkamara (MAK) szervezte. A kamara küldöttgyûlése nemrég elfogadta a termõföldek jövõjérõl szóló állásfoglalását. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a külföldiek földvásárlására vonatkozó, 2011-ben lejáró, hétéves moratóriumot - a csatlakozási szerzõdésben foglalt lehetõséggel élve - újabb három évvel meg kell hosszabbítani. A magyar gazdálkodók földtulajdonhoz jutási esélyeit ez növelné. (Ugyanakkor a földközelben élõ emberektõl e sorok írója lépten-nyomon azt hallja: rafinált jogi trükkök segítségével csak az a külföldi nem vesz földet nálunk, aki nem akar.)Gráf József miniszter szerint a hosszabbítást meg lehet kísérelni az unióval, de nem sok esélyt lát rá, hiszen az ellentételt, a munkaerõ-piaci korlátozásokat sorra-rendre feloldják az unió tagországai. A MAK ragaszkodik ahhoz is, hogy a jogi személyek földvásárlási tilalmát a moratórium lejárta elõtt oldják fel. Ugyancsak eddig az idõpontig teljesen új földtörvényt javasolnak a 1994. évi szabályozás helyett. Utóbbiakkal sem az ellenzéki pártok, sem a magángazdák nem értenek egyet. Jakab István, a Magosz elnöke, a Fidesz parlamenti képviselõje, ahol csak teheti, leszögezi: határozottan ellenzik a jogi személyek földszerzését. A miniszter is megfontoltságra int, éppen a valóságban egyébiránt nem létezõ "agrárbékére" hivatkozva.A konferencián felszólaló Gráf József egyértelmûen fogalmazott: ha az uniós pénzek segítségével 2013-ig nem lesz versenyképes magyar mezõgazdaság, akkor az országhatárra kitehetjük a "Bezárt" táblát. Megismételte álláspontját: földkérdésben indulatoktól mentesen lehet egyezségre jutni. Ez pedig csak a politikai zakót a tárgyaló elõterében hagyva és a kezeket az asztalra téve lehetséges. Vagyis az ország érdekét szem elõtt tartva. A tét nem kisebb, mint nemzeti kincsünk harmadának elherdálása vagy javunkra fordítása - teszi hozzá mindehhez az írás szerzõje.Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnöke az alkotmány tanulmányozását ajánlotta a hivatásos és amatõr jogalkotók figyelmébe. Alaptörvényünk 9. paragrafusában többek között ez áll: "A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát." A 13. paragrafus pedig egyetlen mondat: "A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot." Lehet gondolkodni...Többen is szorgalmazták külön földbérleti szabályozás megalkotását, mert a magyar földek többségét bérletben mûvelik. Közéjük tartozott Raskó György is, aki kijelentette: társaságai akkor sem vennének egy hektár földet sem, ha lehetne, mert a kincsképzés helyett a technológia fejlesztésére költik a pénzt. A versenyképességhez minimum tízéves bérleti idõre és általában is a bérlõk nagyobb védelmére volna szükség.Micsoda különbség!A MOSZ 1995. januári kongresszusán Raskó György frissen távozó FM-államtitkárt, újsütetû MDF-politikust elõbb kitapsolták, majd ügyrendi szavazás eredményeként nem kapott szót. Egy meghiúsult felszólalás háttere címmel írott publicisztikámat azóta is õrzöm. Laptársunk bölcs szerkesztõi ugyanis akkor nem jelentették meg. Az írás mondanivalójának lényege az volt, hogy a sok "tahó paraszt" nem feledte a fõhivatalnoknak a szövetkezetek életképtelenségérõl hirdetett nézeteit, s kétségtelenül nem európai módon, de így vágtak vissza.Ugyanannak az érdekcsoportnak a képviselõi 2007. május 10-én viszont megtapsolták az idõközben több mint hatezer hektáron gazdálkodó, agrártõkéssé avanzsált közgazdászt. Rögtön utána Forgács Barna, az agrárkamara elnökhelyettese így fordult hozzá: "Tisztelt Raskó úr! Életemben elõször értek veled egyet. De más lehetne most mezõgazdaságunk helyzete, ha államtitkár korodban vallottad volna jelenlegi nézeteidet!" |
|
|
